Gábor Péter rendező ezzel a filmsorozattal egy olyan témához nyúlt, amit előtte még senki nem dolgozott fel, vagyis a romák történetéhez. Dr. Bársony János több évtizedes kutatási eredményeit foglalta össze hat részben. Az alkotás nyolc év alatt készült el a Romédia Alapítvány gondozásában, az OMPHARE 2003. évi pályázati támogatásával és a Soros Alapítvány anyagi fedezetével. A dokumentumsorozat első részét még 1997-ben befejezték, és az MTV Patrin című műsorában be is mutatták, a többi öt rész azonban csak az idén készült el.

A sorozat egyenként 20-23 perces részekből áll, és végigkíséri a romák történelmét az ázsiai kezdetektől napjainkig. A készítők az alkotás középpontjába a narrátorok által elmesélt történelmi adatokat, eseményeket, antropológiai, kultúrtörténeti, szociológiai és társadalomtörténeti információkat helyezték. Ezt egészítik ki és illusztrálják a más dokumentum- és játékfilmekből kölcsönzött részletek, valamint rövid, saját készítésű jelenetek. A képi anyagot többek között számos történelmi, tárgyi, néprajzi dokumentum illetve műalkotás fényképfelvételének felhasználása teszi teljessé.

A sorozat vizuális világának alapját lényegében a filmrészletek adják, melyeket megszakítanak a diafilmként levetítésre kerülő fotók. Az aláfestő zenei anyag összeállításában is a hitelesség volt a mérce. Ennek következtében korhű és a roma zenei kultúra sajátosságaihoz illeszkedő zenei hanganyagot készítettek a filmsorozathoz.

Az első rész a romák őshazájával, vándorlásaival, nyelvrokonságával, valamint Európába illetve hazánkba érkezésével foglalkozik, és egészen a XVI. századig dolgozza fel a történetüket. Megtudjuk például, hogy nyelvük az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Megismerhetjük a legújabb teóriákat az őshazájukkal kapcsolatban, illetve az okokat, melyek elvándorlásra kényszerítették őket. Továbbá felvázolják számunkra a készítők az Európába érkezésük körülményeit, és azokat a nehézségeket is, melyek meggátolták letelepedésüket. Ennek egyik okaként maguknak a romáknak a vándorló életmódját jelölik meg.

A második résztől kezdődően különválasztva láthatjuk az általános európai, illetve a sajátosan  kárpát-medencei, magyarországi történéseket, a vallási, történelmi és életformabeli eltéréseket.

A második rész a XVI-XVII. századdal foglalkozik. Megelevenedik előttünk a késő feudális, polgárosuló Európa vallási türelmetlenségének idegenellenes korszaka. Láthatjuk azt is, hogyan küzdöttek a fennmaradásukért a hanyatlófélben lévő oszmán birodalom területén élő romák. Magyarországi viszonylatban megismerhetjük a hódoltsági területeken élő romák helyzetét, kitartó helytállásukat a végvári harcokban, amikben nemcsak kiváló katonaként, de ügyes ezermesterként és fegyvergyártóként is részt vettek. Gondoljunk csak az Egri csillagok Sárközijére.

A harmadik rész a XVIII. század, a polgárosodás és a felvilágosodás korának roma történelmét mutatja be. Kitér a központosított államhatalmak azon törekvéseire, hogy a még mindig vándorló életmódot folytató cigányságot letelepítsék és asszimilálják. Ugyanakkor arra is, hogy ebben az időben kezdenek érdeklődni a nagy felvilágosult gondolkodók ennek a népnek a kultúrája, életformája iránt, illetve hogy az irodalmi alkotásokban egyfajta romantikus színezetben tűnnek fel.

A negyedik rész a XIX. századba kalauzol el minket. Megmutatja a romák fennmaradásának alapvető kérdéseit, és azt a válaszutat, ami a végleges letelepedés, illetve a "vándorcigányság" felszámolására tett államhatalmi intézkedések előli állandó menekülés között állt fenn. Hazai viszonylatban pedig a romák részvételét az 1848-49-es szabadságharcban, illetve a roma zenészek szerepét a nemzeti kultúra tudatának ébrentartásában (emlékezzünk csak az Egy magyar nábobra!). Megismerhetjük továbbá a roma nyelvi és kulturális emancipációs törekvések első megnyilvánulásait is.

Az ötödik rész a XX. század első felének eseményeibe enged bepillantást a második világháború végéig. Megismerhetjük a századforduló tudományának szociál-darvinista elméleteit, és az ebből kialakuló fajelméleti megközelítéseket, melyek a roma Holocausthoz, azaz a Pharrajimoshoz vezettek.

Az utolsó rész pedig az 1945 utáni időszak történetével foglalkozik egészen napjainkig bezáróan: azokat a roma önszerveződési és emancipációs mozgalmakat mutatja be, melyek a nyugati államokban jöttek létre, illetve a vasfüggöny keleti oldalán a Szovjetunió hatására bekövetkező totális ellenőrzési törekvéseket a romákkal szemben. Látjuk azokat a pártállami intézkedéseket is, melyek a cigányság társadalmi "felemelkedését" célozták meg, miközben olyan kifejezéseket vezettek be a köztudatba, mint például a roma bűnözés. Végezetül pedig a rendszerváltást kísérő gazdasági és szerkezeti válság hatását mutatja be a film a romák társadalmi helyzetére vonatkozóan.

Historia Romani

Magyar, dokumentumfilm-sorozat

 

Rendező: Gábor Péter

Forgatókönyv: dr. Bársony János

Vágó: Wurm Ferenc

Zene: Darázs Erzsébet

Gyártásvezető: Tamás Lajos

Szerkesztő: Daróczi Ágnes, dr. Bársony János

Narrátorok: Avar István, Daróczi Ágnes, Hajtó Aurél, Papadimitriu Athina, Breyer László

 

Bemutatták: 2005-ben.